8 dolog, ami felvidít
Na havonta egyszer - kétszer csak idetalálok.:D Rámjött a blogolhatnék, csak éppen semmi mesélnivalóm nincs. Helyette itt van pár dolog, amik boldogítanak. Mert ehhez van most kedvem.:D
Igazából ennyi minden jutott eszembe. De már maga a gondolat is mosolyt csalt az arcomra. Ennek örömére iszok egy cappucinot és belevetem magam egy habfürdőbe.:D

Címkék:

2017. szeptember 24., vasárnap - Lexi;  + kommentálj
Az utolsó évem
Tegnap elkezdődött az utolsó évem, mikor még gyereknek érezhetem magam. Durva belegondolni, hogy májusban már érettségizek... Félek tőle. Félek, hogy nem fog menni. De nagyon sokat fogok rá készülni, nem szeretném csak a kettesekkel beérni. Egyetemre nem megyek, mert nem nekem való. Majd a húgom helyettem is megvalósítsa az álmaim és megy ő orvosnak. :P Én csak ápoló szeretnék lenni. Már ez is egy álom számomra.
Mindig félek a suli első napjától. Hogy lekésem a buszt, hogy nem találom meg, hol az osztályom, hogy a padtársam nem mellém ül stb. Na a buszt nem késtem le, viszont 15 percet késett a sok idióta miatt, akiknek ilyenkor kell bérletet venniük. Nem értem. Sok üzletben árulnak már, vagy ha nem sikerül beszerezniük, akkor vegyenek jegyet, de így szépen elcseszik a vonatosok életét, akik munkába mennének, mert természetesen lekésik. Nem értem, miért nem tudnak az ilyen diákok másokra is gondolni. Mert nekem aztán teljesen mindegy, ha lekéssük a tanévnyitót, de akik munkába járnak, azoknak nem mindegy. A buszmegállóban addig fagyoskodtunk húgommal, öleltük egymást, de olyan rohadt hideg volt egy vékony blúzba... Bah.
Pont időben beértünk, persze mi voltunk az utolsók, de sikerült megtalálni az osztályom, a padtársam sem hagyott cserben. De ehelyett sikerült egy nagyon szar helyet kifognunk: középső padsor második pad. Most komolyan? Nem. Majd hétfőn előbb megyünk és szerzünk magunknak hátrébb helyet. Vagy legalább nem a középső padsorban.
Egyébként semmi extra nem volt az első napban, csak a szoksásos. Húgomékat előbb elengették, én meg még 1 órát szenvedtem. Mi is elmehettünk volna, de mi kaptuk meg utoljára a könyveket, szóval ki kellett várnunk. Öröm volt. Inkább ne mentem volna be, aztán felvettem volna hétfőn a könyveket.xd
Amúgy izgulok, milyen lesz az utolsó év. Biztos belehúzunk a tanulás mellett az emlékek gyártásával és ez lesz a legemlékezetesebb együtt töltött évünk. Azért hiányozni fognak.

Címkék: ,

2017. szeptember 2., szombat - Lexi;  + kommentálj
Élek még
Húú de rég nem írtam.:D Annyi a kifogásom, hogy mostanában a napjaim halál unalmasak. Sokat szenvedtem Sims telepítéssel, végül feladtam, mert nem jött össze. Aztán inkább játszottam a Supercow-val.:D Igen, kábé ennyire izgalmasak a napjaim. Ezen kívül főzök, takarítok, kutyátsétáltatok, meg néha összefutok a barátaimmal. Asszem mióta szakítottunk a barátommal, nincs mit csinálnom. Régen nagyon sokat találkoztunk, kábé minden nap, ezért most furcsa ez a sok semmittevés. Komolyan nem tudok miről írni... Van tippetek, mit csinálhatnék unalmamban? (film- és sorozatnézés kizárva) Előre is köszi!:)

Címkék:

2017. augusztus 24., csütörtök - Lexi;  + kommentálj